EGY 39 LÁB (11,8M) HOSSZÚ VITORLÁS...

 

REBEKA 1990-ben született Zadarban, avatásakor a "Jugo" nevet kapta. Élete első 10 éve a délszláv háborúk árnyékában telt el, valószínűleg nem hagyta el a horvát felségvizeket. A fordulópont, újjászületés 2000 telén történt, akkor került hozzánk és azóta viseli a "Rebeka" nevet.

REBEKA a legszebb SAS ’39-es vitorlás a Földközi tengeren! Karcsú teste vidáman és fürgén szeli a hullámokat, arányos alakját sokan csodálják szerte a tengereken.

2001-2003 között Horvátország vizein kalandoztunk Vele, Rovinjtól Dubrovnikig.

2004-ben hajóztunk ki vele az Otrantói-szoroson, hagytuk el először az Adriai-tengert (1.), akkor Szicíliáig, egész pontosan nyugati irányban Palermóig (Tirrén-tenger, 2.), déli irányban Siracusáig (Jón-tenger, 3.) toltuk ki működési területünk határait.

2005-ben még messzebbre jutottunk, körbehajóztuk Szicíliát, Máltát és Tunéziát (Nyugati-Földközi-tenger, 4.) is érintve.

2006 igen kalandos év volt. Tavasszal „végleg” búcsút vettünk a középső dalmát vizektől, felszámoltuk az addig a Zadar melletti Sukosanban fenntartott kikötőhelyünket és nekivágtunk a Földközi tengernek. Szardinia, Korzika, Elba érintésével az olasz csizma nyugati partjaihoz hajóztunk (Ligur-tenger, 5.). Ezen a nyáron értük el Rebeka eddigi működésének legnyugatibb kiterjedését, St. Florant öblét Korzikán (Lotu, 42.72N 009.24E). Ősszel, amikor visszajöttünk az Adriára, új bázist kellett keresnünk és így találtunk rá Montenegróban Bar kikötőjére. Azóta is itt van a téli kikötőhelyünk.

2007-ben keletre indultunk: körbehajóztuk a Peloponészoszi-félszigetet, érintettük Krétát (Keleti-Földközi-tenger, 6.), Szantorinit (Égei-tenger, 7.!!!). Ezen a nyáron toltuk ki legdélebbre és legkeletebbre (Kréta, Iraklion melletti Gouves, 35,34N 025,14E) kiterjedésünket.

2008-ban az Adriát kerültük körbe, 2009-ben pedig Szlovéniába töltöttük a nyarat. Ekkor értük el legészakibb kiterjedésünket (Lazzaretto, 45.60N 013.72E).

2010-ben régi álmunk vált valóra, amikor hat évnyi küzdelem után végre kiköthettünk a Tarantói-öbölbeli Galipoliban (már 2004-ben is terveztünk ott kikötést, s a következő két évben is újra és újra átszeltük a Tarantói-öblöt, de 20 tengeri mérföldnél közelebb nem kerültünk hozzá, időhiány miatt mindig letettünk róla).

 

Ha azóta új tengereket nem is fedeztünk fel vele, de új partokat igen! Jártunk például a sokak által elkerült Albániában is (képzeljétek, az embereknek ott is két szeme, füle, egy orra, szája van és mindkét lábuk földig ér!), át-átrándulunk az olasz csizma keleti partjára, ahol Puglia tartomány szépségeivel ismerkedünk, többször is körülvitorláztuk már Korfut… és persze ne feledjük aktuális „honi” vizeinket, Montenegrot sem, alaposan megismertük, felderítettük ezt az itthoniak által talán kevéssé ismert, hajóval végképp ritkábban látogatott vidéket.

Persze Horvátországba is vissza-vissza merészkedünk, közelsége miatt horvát kalandjaink súlypontja most a déli dalmát vizekre esik.

 

Navigare necesse est – találkozzunk Rebeka fedélzetén!

 

 

A kezdetektől a mai napig 

49470 tengeri mérföldet

vitorláztunk REBEKÁval!

(emlékeztetőül: a Föld Egyenlítőjének

hossza 22.000 tengeri mérföld!!!)

​